A víz az egyik legfontosabb lételemünk! Minden jog fenntartva! Alle Rechte vorbehalten! All rights reserved!
A méz, a virágpor, a propolisz, a fahéj és a fokhagyma népszerűsége egyre nő!

Keresés a honlapon


HÍREK
A 425.000 látogatóm tiszteletére
- 2017.06.29.

Vörösmarty Mihály

Szózat

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az...

tovább



Nem porzik!
- 2012.05.22.


A humuszban gazdag, vízzel kellőképpen ellátott talaj nem porzik!

tovább



Élelmiszer és ivóvíz
- 2012.04.12.


Földünk lakosaiból legalább egy milliárd ember éhezik, közel 1,5 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, miközben a Föld termékeinek 80 %-át, a lakosság 20 %-a élvezi...

Német-, osztrák kórházakban, óvodákban, iskolákban, idősek otthonában "kezelték" a vizet, (fizikai- és kémiai szűrés, Edelstahl vezetékek, és tartályok alkalmazása), mely eljárásokat követően ugrásszerűen növekedett az egészséges emberek száma. A betegágyakon fekvők sokkal gyorsabban gyógyultak...

tovább



Árvíz- és aszálykár
- 2010.06.04.


Általában tavasszal-, vagy zöldáradáskor az árvíz- belvíz kártétele folytán szinte elúszik-, majd nyár közepén és végén kiszárad Magyarország!

Megoldási javaslat: baloldali menüsor: a VJ-XI. sz, a VJ-VII. sz. víztározók, továbbá a Balaton, Velencei tó...

tovább



Székely Himnusz
- 2013.07.20.

Csanády György (1895-1952) 1921-ben írta a költeményt, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Erdélyt Istenem!
Csanády György

tovább



Arany János
- 2007.06.19.


Bolond Istók - (1873)
második ének 7. versszak

"És engem akkor oly érzés fogott el...
A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
No hát, no! Így kiált; én Uram Isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten?"

tovább



Perspektíva?
- 2012.07.25.


Kínai közmondás:

Kövess egy kutyát; a szemétdombra jutsz,
kövess egy tigrist; a dzsungel ura leszel...

tovább






Tisztelt Olvasó!

A „Csalogányos völgy” és a „tóti dió”

Most aztán már én is bátran állítom, hogy igenis van új a Nap alatt! Ezt ékesen bizonyítja az alábbi kis történet.
Németországból telefonon hívott egyik ismerősöm és azt kérte tőlem, hogy vásároljak neki 5 tonna „tóti" diót. Meglepetésemben azt sem tudtam, hogy mit szóljak?

Hiszen ismerem én a diót, nekem is vannak termő diófáim, azt is tudom, hogy a magyar nép nyelvén a diót, „Isten patikájaként”, a német nép nyelvén: "Gottes Apotheke" néven is gyakran emlegetik. Ezeket ismervén, elsősorban nem is a tetemes mennyiségű dió vásárlás okozott nekem gondot, hanem a „tóti dió” emlegetése. Mert szégyen-, nem szégyen, én bizony életemben még soha sem hallottam erről a dióféleségről.

Német ismerősöm igen jóízűen belekacagott a telefonba, merthogy ő már jó előre számolt eme nem ismeretemnek a lehetőségével. Aztán félig kacarászva mesélte el nekem, hogy a Balaton D-i partja mentén, a tótól alig 12 km-re létezik egy kisváros, ahol rengeteg diót termelnek. A kisváros neve: Lengyeltóti.
Lengyel volt a neve a hajdanán ott gazdálkodó földbirtokos családnak. Akkortájt még Thothy volt a település neve. A nevek összevonásából jött össze: a Lengyeltóti városnév.

A kisváros hatalmas dióültetvénnyel rendelkezik, ezért ott valóban vásárolható „tóti dió”. Emígyen fejezte be német ismerősöm, a meglepett embernek szóló, magyar kisváros helytörténéssel megtűzdelt ismertetését. Aztán hozzátette még: én már jártam ott! Menjen az M7- es autópályán és Fonyódnál hajtson le, ott már ki van írva a kisváros neve. Nekivágtam az útnak és Lengyeltótiban a bolt előtt ácsorgó emberek egyikétől megkérdeztem: - Merre van a dióskert?
- Maga a dióüzemet kérdezi ugye? – Igen válaszoltam jóhiszeműen.
- Menjen csak ebbe az irányba, - mutatja-, majd így folytatta: - …”a Csalogányos völgy előtt, talál egy utat”.
Megköszöntem az útbaigazítást és búcsúzóul megkérdeztem; - miért hívják „Csalogányos-völgynek” azt a részt. - Látom maga nem idevalósi. - Mondja kissé együttérzően az atyafi, majd így válaszolt:
- Tudja itt nálunk él Európa legnagyobb csalogány állománya. Ezek legtöbbször itt is telelnek.
Remélem elnézi nekem a T. Olvasó, hogy eddig én a „tóti dióval” és a Lengyeltótiban található „Csalogányos völgy” történéseivel traktáltam Önt.
Most legyen szabad adóznom mindazon természet- és madárszerető embereknek, akik közül az egyik, úgy szeretne hangot adni a kissé talán túláradó madárszeretetének, hogy életre hívja ezt a weboldalt. Az alábbiakban néhány gondolatot szeretnék közölni a természetnek az egyik igen nagy csodájáról, a Csalogányokról.

Zoológiai leírás: a Csalogány, vagy Fülemüle, (Luscinia megarhynchos), a Madarak osztályába, (Aves), az énekesmadár alkatúak rendjébe, (Passeriformes) és a rigófélék családjába, (Turdidae) tartozik.
Begytájékon gyakran rozsdabarna-, alul halvány-fehér-, fején-hátán kissé sötétebb tollazatú, szürkésbarna lábú, barna csőrű, kis termetű madár, (testhosszuk 16-18 cm, szárny-fessztávjuk 23-26 cm, testtömegük 17-24 gramm.) Védett madár! Eszmei értéke: 10.000,- Ft.

Nálunk a fű között-, vagy az alacsonyabb ágakon fészkelő, rovarevő madárfaj, mely jó tulajdonságainál fogva aktív szereplője a biológiai növényvédelemnek. Lehet, hogy ezért nem férges a „tóti dió”? Lám első pillantásra, milyen apróságnak tűnik a természetnek ez a nagyszerű ajándéka, viszont általa a „tóti dió” meghódította a nagy német-, francia-, és az olasz piacot is.

Normál esetben ez a madárfaj költözködő! Ám a lengyeltóti Csalogányos völgyben olyan pompás életteret találtak maguknak, hogy bátran neki mernek vágni még a csípős hideg teleknek is. Egyébként költözködő társaik, szeptemberben Afrikába repülnek és április 10-e körül térnek vissza hozzánk. Megfigyelték, hogy a csalogány hűséges régi költőhelyéhez. Éveken át visszajárnak megszokott nyári otthonukba.

Alfajai; - a főként Erdélyben élő nagy Fülemüle, továbbá a hafiz-fülemüle, vagy perzsa-bülbül, így is-úgy is hívják. Utóbbi fakóbb színezetű, mint a törzsfaj. (Luscinia megarhyncha golzi Cab. Ám emlegetik „h a f i z i”- néven is).

Korábban Magyarországon nagyon elterjedt madárfaj volt a Csalogány, ám az esztelen nagyüzemi növényvédelem, a kellő szaktudás nélkül, kíméletlenül használt kemikáliák és az eredetileg amerikai nagy táblákra készült, túlméretezett talajművelő eszközök alaposan megtizedelték a csalogánypopulációnkat. Horvátországban és Erdélyben a Királyhágón túli füves réteken, erdei tisztások közelében, házak körül még ma is gyakran előfordul ez az énekesmadárfaj. (A horvát 1 Kunásnak ma is az éremmadara!)

Kedvtelésből sokan tartják bezárva ezt az aranyos-, kitűnő zenei hallású-, rendkívül erős énekhangú madarat. Csak a hímek „zenélnek”, viszont amikor ők rázendítenek van olyan zenebona a lakásban, vagy az erkélyen, hogy azt még a madárcsiripelést kedvelők is meg-meg unják.

Kicsit más megközelítésben is érdekes dolgokat tud az ember a Fülemülékről. Most elsősorban nem a „fülemüle-perekre” gondolok, sőt nem is a gazdag fantáziájú Bocaccio-regény éjszakai férfi látogatójára, - akinek a dédelgetett leányzó-, még álmában is szorongatta a „fülemüléjét”, hanem arra, hogy az ember védelmében bízó kismadár óvatosan ugyan, de szeretne közel kerülni az emberhez. Magyar közmondássá, sőt mesehőssé is vált nálunk: „a kíváncsi fülemüle”.

A Csalogány a fület gyönyörködtető éneklő csattogásával, a minden más madárfajt túlszárnyaló zenei képességével vette le az embert a lábáról. Neumann, a híres ornitológus így ír erről:

”A lágyan fuvolázó szakaszok a harsogókkal, a panaszosak a vidámakkal, az olvadók az örvénylőkkel leírhatatlan kellemmel váltakoznak előadásában és míg az egyik halkan kezdi dalát, mely mindegyre erősbödve, elhalóan végződik, addig egy másik egy sorozat hangot erőteljes keménységgel csattogtat és a legtisztább fuvolahanghoz hasonló, mélázó szólamokat a vidámabbakkal olvasztja egybe”.

Csak csodálni lehet azt is, hogy egy ilyen kicsinyke madárnak, ennyi erő rejlik a hangszalagjaiban. Régen azt tartották, hogy egy Fülemülének legalább 20-24 strófából álló csattogtatást kell produkálnia. Az idősebb hímek, - némi énektapasztalattal a hátuk mögött-, énekelnek a legszebben.

A Fülemülék legádázabb ellensége az ember, aki kihasználja a madarak kíváncsiságát és jószándékát. Nyereségvágyból elfogdossák a Fülemüléket. A már költött, ill. párzott egyedek szinte biztosan elpusztulnak a fogságban. A fiatalon befogott madarak viszont akár évekig is elsínylődnek, olykor mélabúsan zengedezve, napról-napra tengetik sanyarú életüket. Ezektől soha nem lehet hallani azt a vidám, trillázó, fület-lelket gyönyörködtető madáréneket, melytől a természetet kedvelő ember felvidul és szinte megfiatalodik.

L. még:
Szarvasgomba:
a=ausztriaingatlan&o=szarvasgomba_kincskeresok_hazankban_TkW8
Mátyás király:
a=ausztriaingatlan&o=itt_jart_matyas_kiraly_mhLL
Csapadékvíz:
a=ausztriaingatlan&o=esovizhasznositas_felsofokon_AMmL
Foci:
a=ausztriaingatlan&o=romania_magyarorszag_3:0_5bH5

Walnuss - Juglans regia

Allgemeines
Woher die Walnuss ursprünglich stammt, ist nicht genau zu ermitteln. Bewiesen ist durch archäologische Funde nur, dass sie bereits seit mehreren tausend Jahren in Europa und Asien verbreitet ist. Im alten Rom galt sie als Fruchtbarkeitssymbol. Ein Walnussbaum gedeiht nur in mildem Klima,dort, wo auch Wein gut wächst. Dann kann ein gesunder 50jähriger Baum schon schon einmal 100 kg Nüsse Ertrag bringen. Wobei die Walnuss eigentlich ein Steinobst ist, so wie Aprikose und Pfirsich. Die Nuss selbst, wie wir sie konsumieren, ist eigentlich der Stein der Frucht. Nach der Ernte, im ungetrockneten Zustand, umgibt sie noch eine weiche, bittere Haut. Da frische Walnüsse jedoch feucht sind und schnell schimmeln können, werden sie vor dem Verkauf normalerweise getrocknet.
Walnüsse haben einen hohen Nährwert, denn 100 g Nusskerne enthalten 670 kcal. Das liegt mit an ihrem Fettgehalt von 63 bis 64 Prozent, natürlich ungesättigter Fettsäuren. Auffallend ist auch ihr sehr hoher Vitamin-B6-Gehalt. Weitere enthaltene Vitamine, jedoch in geringer Konzentration, sind A, E und C. An Mineralien liefert die Walnuss Kalium, Eisen und Fluor. Hinzu kommen noch die Spurenelemente Zink, Mangan und Kupfer.













Csalogány

Csalogány

Lengyeltóti

Csalogány/Fülemüle

Csalogány

Az I. o. magyar tóti-dió

Az I. o. magyar tóti-dió

Az I. o. magyar tóti-dió

Mézesdió

Nocino diólikör

Dió-furnér

Tóti-dió

Diófából készült...

Diófából készült...

Diófából készült...

Francia diólikör

Az I. o. dióbél...

Héjában sokkal tovább eláll a dió...


Naponta 1 ek. méz + 1 ek. virágpor + 2 citrom leve egy embernek. A sav-bázis egyensúly is fontos!